Hallgatói Szolgáltató Központ

Kastély Vivien interjúja Geréby József, egykori GAMF-os öregdiákkal...

Miért Kecskemét és miért a KEFO?

Ez egy jó kérdés. Akkor a pontjaim alapján bárhová fölvettek volna, de valamiért Kecskemét és a KEFO sokkal közelibbnek, nyugodtabbnak és szimpatikusabbnak tűnt a nagy egyetemekhez képest. Minden bizonnyal ezért választottam Kecskemétet és a Kecskeméti Főiskolát.

Mikor végeztél a főiskolán?

2012 Januárjában államvizsgáztam.

Mit gondolsz, mennyire tudott alapot adni a főiskolai képzés a karrieredhez? (Oktatott tárgyak, azok minőségére gondolj, vagy hogy egyéb, hasznos ismeretek átadódtak-e Kecskeméten?)

A főiskola jó alapokat adott, de leginkább csak alapokat adott. Ettől a kijelentéstől nem kell megijedni, ugyanis nem láttam még olyan oktatási rendszert amely teljesen képes tartani az iramot az informatika fejlődésével. (Még a világ első Finnország oktatása sem képes erre egyelőre.) Ezért az informatika oktatásban szerintem az a fontos, hogy jó alapokat kapjunk. A GAMF-on rengeteg színvonalas és egyben kemény informatikai alapozó tantárgyakat kaptunk (pl. Digitális technika, Számítógép architektúrák, stb.), melyek ilyen szinten nem lennek meg például finn kollégáim tanulmányaiban. Ezek nem feltétlen szükségesek a boldoguláshoz, de nívós alapokat adnak ahhoz, hogy valaki lássa a „teljes képet”. Az alapok után még kaptunk egy picit mindenből. Mindenki a saját szakterületére fog végül koncentrálni, de sokszor jól jött, hogy hallottam valamit erről vagy arról a főiskolán.

Egyike vagy azoknak, akiknek nagyon sokat adott az ERASMUS. Miért vágtál bele ebbe az ösztöndíjba? (Vágyak, álmok, miért Finnország, esetleg valaki tanácsolta stb.)

Épp az első állásbörzénken bóklásztunk, mikor a Külügyi Iroda akkori munkatársa „elkapott” minket és sok szép és jó dolgot mondott az Erasmus ösztöndíjról. Rögtön megtetszett a dolog, mindig is nyitott voltam külföld felé, talpraesettnek éreztem magam és a nyelvvizsgámat is kamatoztatni akartam. Az északi országok, különösképp Svédország mindig is vonzott. Mivel az északi államok közül Norvégia és Finnország volt elérhető, így végül Finnország mellett döntöttem. Így kezdődött el életem kalandja, ami még most is tart.

Sokan félnek ettől a lehetőségtől. Mit tanácsolsz azoknak, akik vívódnak a megpályázásával?

Rengeteg ember Erasmus történetét láttam már. Van aki több, van aki kevesebb, van aki közel nulla alappal vág neki (nyelvtudás, talpraesettség, stb.). De olyat még nem láttam aki nem boldogult volna, akinek valamiért rossz lett volna az Erasmus, aki vesztett volna az egészen. Viszont mikor hazajössz az Erasmus ösztöndíjadról, akkor sokkal több vagy mint előtte. Más emberként térsz vissza. Nevetve küzdöd le az akadályokat ami előtte problémát jelentett. Szerintem mindenképp megéri belevágni.

Karrier és ERASMUS nálad összefonódik. Mesélj erről egy kicsit. (Külföldi karriered hogyan kezdődött, jelenleg hol élsz és dolgozol, milyen pozícióban?)

Az Erasmus gyakorlatom közben úgy alakultak a dolgaim, és úgy éreztem, hogy ide nekem vissza kell jönnöm amint lediplomáztam. Így a helyi tanáraim segítségével munkakeresésbe kezdtem. Pár jelentkezés és interjú után kaptam egy gyakornoki állásajánlatot egy feltörekvő cégnél az Arcusys Oy-nél. Jó érzés volt állással a zsebben államvizsgázni menni. Bele is vágtam rögtön a munkába az államvizsga után. A gyakornoki pozíciót hamar permanens szerződésre váltottam. Jelenleg mint Liferay portál front-end fejlesztő, illetve mint technikai csapat vezető dolgozom a finnországi Great Place to Work szervezet által 4. helyezett középvállalatánál az Arcusys-nál, Joensuuban Észak Karéliában. Az egész mai napig meseszerű. Egy nagyszerű munkahelyen dolgozhatok, miközben a világ egyik legcsodálatosabb tavának partján élem életem.

Ha jól emlékszem, elég komolyan foglalkoztál a tanulmányok mellett fotózással. Hobbi maradt vagy profitáltál is belőle a későbbiekben (esetleg a jövőben szeretnél)?

A hobbi természetesen megmaradt, de a fotózás sosem igazán professzionális célként szerepelt. Inkább meg akarom őrizni a kötetlenségét, így csak a szépségeire koncentrálok. Amerre lépek mindig én leszek a „party fotós” valahogy. Jelenlegi munkahelyemen is megtartottam ezt a szokásomat. Aztán, hogy a jövő mit hoz, azt sosem lehet tudni.

Ha egykori Alma Mater-edre gondolsz, mi az az emlék, ami eszedbe jut?

Egyet kiragadni lehetetlen. Ha muszáj egyet akkor az összes főiskolai évek egyben. Amúgy felejthetetlen emlékek: a mérnöki tartás, a nagyszerű emberek akiktől és akikkel tanulhattam, a KEFO napok, a party fotózások, Kecskemét, stb.

Külföldi fogadóintézményedre is úgy tekintesz, mint az „igazi” főiskoládra? (Ha igen, miért?)

Természetesen, innen is rengeteget kaptam. Sokan kollégáim közül is itt végeztek, sőt pár kollégával még közös kurzusaink is voltak. Tanáraimmal ha összefutok, mindig váltunk egy pár kedves szót.

Finnországban élsz, a gyökereid, családod viszont itthon vannak. Mennyire jelent kihívást a kapcsolattartás egykori iskoláddal, évfolyamtársaiddal?

Meglehetősen nehéz. Igaz sok szabadidőm van munka mellett így sok időt tudok otthon is tölteni, melyet leginkább a családommal töltök. De látogatásaim idején sajnos a GAMF-on is szünet van, így nem tudok semmilyen programon részt venni ott. Évfolyamtársakkal leginkább az interneten tudjuk tartani a kapcsolatot. De van olyan kolléga, aki személyes látogatást is tett itt Finnországban, nem is egyszer.

Nyomon követed a híreket, változásokat a Kecskeméti Főiskoláról?

Igen. Sok jó dolgot lehet olvasni a főiskoláról az interneten manapság. Továbbá valahogy mindig jó kapcsolatba kerülünk az aktuális KEFO-s Erasmus diákokkal itt Joensuuban. Tőlük mindig informálódok, hogy hogyan mennek a dolgok odahaza.

Volt-e tanulmányaid során olyan oktató vagy munkatárs, akinek sokat köszönhetsz? (Ha igen, miért?)

Szerintem bárkitől, akitől kaptam valami értéket, annak sokat köszönhetek, így borzasztóan nehéz kiemelni bárkit is. Végig nagyszerű figuráktól tanulhattam a főiskolán, nehéz lenne felsorolni mind. Volt akitől mérnöki precizitást tanulhattam, van akitől motivációt és a tudomány szeretetét, volt akitől kézzelfogható szakmai tudást kaptam. Ezeket köszönöm mindannyijuknak.

2015. május
Készítette: Kastély Vivien